1. fejezet

A Fény Királysága

Aurathorn királysága olyan volt, mint egy élénk szőttes, amelyet a természet és a közösség szálai szőttek össze. Minden nap madarak énekével és a levelek lágy susogásával kezdődött. Lankás dombok és smaragdzöld erdők között fekvő vidék bűbájos szépséget és határtalan boldogságot sugárzott.

A királyság szívében állt a csodálatos Radiance Kastély, amely a jólét és harmónia szimbóluma volt. Elefántcsont színű kőből épített tornyai az ég felé nyúltak, és falait bonyolult faragványok díszítették, melyek Aurathorn gazdag történelmét mesélték el. Vitéz lovagok és kecses leányok jelenetei táncoltak a köveken, alakjuk az időben megfagyva, mindenki csodálatára.

A királyi család a kegyelem, bölcsesség és nemesség megtestesítője volt. Cedrik királyt erejéért, tisztességéért és népe iránti elkötelezettségéért tisztelték. Döntéseit mély kötelességtudat és együttérzés vezérelte. Ezüstös haja és bölcsességtől ragyogó világos szemei a királyi külső jegyei voltak.

Mellette állt Isabella királynő, az elegancia és kecsesség megtestesítője. Szépsége időtlen volt, sötét haját mindig összekötve hordta, hófehér bőrén pedig borostyánként ragyogtak barna szemei, de ami igazán különlegessé tette, az belső ereje, és férje, valamint királysága felé mutatott rendíthetetlen támogatása. Szíve olyan hatalmas volt, mint az óceán, és lelke olyan szelíd, mint a szellő.

Végül ott volt Seraphine hercegnő is, Aurathorn koronájának ékköve. Hosszú szőke haját, smaragdzöld szemeit és karcsú testalkatát messze földön irigyelték, és sokan az istenek megtestesüléseként tekintettek rá. Ragyogó mosolyával és együttérző lelkével ő volt mindannak a megtestesítője, amit a királyság értékelt. Kedvessége és empátiája elnyerte népe szívét. Mint Cedrik király és Isabella királynő egyetlen gyermeke, Seraphine volt a trón örököse, de ezt a terhet alázattal és kecsességgel viselte. Napjait a királyság ügyeibe merülve töltötte, gyengéd érintése és bölcs tanácsai mindenkiben tiszteletet és csodálatot ébr