A TEREMTÉS

A TEREMTÉS

Az ősrobbanás-elmélettel magyarázható a világmindenség alakulása. Kellett, hogy legyen egy fő energiaforrás (mivel minden energia), ami lehetővé tette számtalan világ megannyi tapasztalási helyének kialakulását.

A tapasztalási helyek – amelyek közé sorolható a Föld is – különböző formában adnak lehetőséget arra, hogy megtapasztalja önmagát a Teremtő.

Mindenben és mindenkiben benne van az ősrobbanást megelőző rész, ami az „EGÉSZ” érzését adja számunkra. Ez az, ami összeköt, összekapcsol mindent mindennel és mindenkivel. Ez jelenti az Egészet, ami maga a Teremtő. Az Isteni teremtés, vagyis a világmindenség megteremtése tökéletes. Az ezen belül kialakult tapasztalási helyek rendszerben működnek, működésük tökéletes, és így az Egész tökéletességét nem befolyásolja. Az is feladata ezeknek a helyeknek, hogy általuk tapasztalatokat lehessen szerezni minden oldalról. Ehhez szükséges a jó, és ugyanakkor a rossz megtapasztalása is.

A fundamentum, vagyis a teremtő energia mindenhol ugyanaz. Az adja a különböző tapasztalási helyek másságát, sokszínűségét, hogy mi és hogyan van gyúrva belőle. Ez a teremtés, illetve a Teremtő kreativitása mind-mind a tapasztalatgyűjtést segíti (önmaga számára).

Mi emberek is megtapasztalhatjuk a teremtést a saját világunkban, de ez nem egyenlő az isteni teremtéssel. Tapasztalásink érdekében szabad akaratot kapunk. Ez azt jelenti, hogy egóval rendelkezünk, szemben a Teremtővel. Ez a részünk, vagyis az ego felelős félelmeinkért, annak nagyságáért, és ennek következtében a rossz, a negatív megteremtéséért, amelyet gondolatainkon keresztül vetítünk ki magunkból a külvilágba. Így, és csak így lehetséges a rossz megteremtése. A Teremtő nem alkotta meg a rosszat a világmindenségben, csak a választás lehetőségét adta meg szabad akaratunk révén, hogy dönthessünk arról, mit szeretnénk igazán. Evilági életeink sorozatán keresz