: Szalai László
: A látó
: novum publishing
: 9783991469971
: 1
: CHF 17.00
:
: Erzählende Literatur
: Hungarian
: 248
: Wasserzeichen
: PC/MAC/eReader/Tablet
: ePUB
Thomas Taylor egy fiatal angol férfi, különleges képességgel született: látja az emberek auráját. Miután gyermekkorában az erre tett utalásait még szülei is elutasították, titkolni kezdte a külvilág el?l. Egy nap azonban találkozik egy különös és félelmetes idegennel, és veszélybe kerül az élete. Minden a feje tetejére áll körülötte: nem eviláginak t?n? üldöz?je el?li menekülése eddig ismeretlen helyekre és más idegenek közé sodorja. Újdonsült barátai egy fantasztikus, új életcélt mutatnak neki, amit ha elfogad, a régi életét teljesen fel kell adnia.  Vajon képes-e Thomas meghalni a külvilág és családja számára azért, hogy élhessen, és harcoljon szül?bolygója lakosságát kizsákmányoló földönkívüli er?k ellen?

Bevezetés

Aszürke fellegek egyre sötétebb tekintettel takarják be Anglia partjait, az óceán kegyetlen hullámai megtörten kenődnek szét rég megedződött, töredezett szikláin. Cornwall viharok szaggatta partjának elnyűtt deszkák csapódnak – talán szerencsétlenül járt halászcsónak maradványai, melyet az elemi erők kíméletlenül morzsoltak össze. A magas part rezdülésmentes arccal kémleli a lassan átvonuló vihart, csak a fennsíkot lakó növények rázzák testüket, szinte teljesen ráfeküdve a talajra, mintha csak egy őrült koncerten tombolnának a természet sátáni zenéjére. A sötétséget egyre sűrűbben törik meg szemet gyönyörködtető, hosszan cikázó, kékes-lilás villámok, melyeket mély, dübörgő mennydörgések követnek. A vakító fényorgiákat percről percre erősödő, gigantikus csattanás követi. Szinte érezhető, hogy a közelben csapott le; talán egy megvénült, viharvert fába, vagy egy templomtorony villámhárítójába.

Nem messze a habzó óceántól egy kisváros fekszik – éppen hogy nem település –, kicsinyke kis kórházában egy asszony vajúdik. A nővérek fel s alá szaladgálnak az osztályok közt. Aggódva serénykednek a vihar árnyékában, próbálnak megtenni mindent, hogy ne okozzon komolyabb fennakadást az ítéletidő. Marry, a babáját váró harmincas hölgy, akinek gyönyörű göndör, hosszú haja a fél párnát maga alá temeti, gyöngyöző homlokkal alig várja, hogy pocaklakóját karjaiba vehesse.

A fájások egyre sűrűbben kínozzák. Az ide beosztott nővérke is egyre gyakrabban fordul meg az ágya mellett, gyűjtve az információkat, nyugtatva a kismamát: „Ne aggódj, kedves, minden rendben lesz!”

Már a magzatvíz is elfolyt, és a szülészorvos is serényen készülődik, hogy világra segítse a kis jövevényt. Már csak percek kérdése, és felsírhat a kicsi.

Fület siketítő, iszonyatos csattanás, s minden elsötétül: villám csapott a kis kórház épületébe. A kismama ágya melletti műszereken apró, villódzó elektromos kisülések futkosnak fel s alá, míg a gépházban szunnyadó generátor, reagálva az áramszünetre, lassan felpörög,