Anna a palotában

Anna néha úgy képzelte, hogy övé a palota.

Kellemes álom volt, de csak álom. Este a fáradtság hamar legyűrte és elaludt, viszont reggel mindig valamivel korábban ébredt, ilyenkor átadhatta magát az álmodozásnak. Elképzelte, hogy mindjárt csenget a szobalánynak, aztán kimegy a kertbe, és úszik egyet a medencében…

Rómában már hajnali fél ötkor érezni lehetett a közeledő hőséget. Mintha a Nap valamilyen láthatatlan, érthetetlen módon üzenne maga elé: „Jövök… és ma megint izzó meleget bocsátok rátok!”

Pedig ez még nem is a nyár volt. Április utolsó hetei csupán, de a Belvárosban máris gyakran megült a déli hőség a keskeny, árnyas utcákban. A fénytől világított falak pedig alkonyatig gyűjtötték a meleget, hogy aztán este és éjszaka kisugározzák magukból. Anna pontosan tudta, melyik utcán melyik falból árad leginkább ez a sejtelmes, mással össze nem hasonítható meleg: a templomok hatalmas felületű falai ontották rá ezt a varázsos érzést.

Mindig nagyon várta a péntek délutánt. Igazából péntektől péntekig ki sem mozdulhatott a palotából. Nagyon ritkán fordult elő, hogy el kellett kísérnie a „nagyasszonyt” valahová. Anna ilyenkor örült, hogy láthatja a várost. Luciana asszony idős volt már, különféle bajok gyötörték. Vásárolni, ügyet intézni nem kellett kísérni őt, akkor emberek között volt, mint mondta. Ám ha kivitette magát kocsival a Monte Pincio-ra, vagy más híresebb kertbe, akkor Annának a közelében kellett lennie. Arra az esetre, ha rosszullét törne rá… Ám még sohasem lett rosszul.

Amikor a lány három éve idekerült, a szabadnapokon bejárta az összes régi romot, nevezetességet, megnézett néhány múzeumot is. Mostanság is megesik, hogy péntek délután elmegy egyet sétálni, vagy a Szent Péter térre, vagy a Forum Romanumra, de ő is kedveli a parkok hűs árnyait, főleg, ahogy egyre inkább melegszik az idő. Ám a nap csúcspontját a légkondicionált mozik hűvöse jelenti. Minden pénteken megnéz egy filmet, mindig azt, amit éppen a kedvenc mozijában játszanak. Utána még sétál, beül valahová egy kávéra.

Csak az a baj, hogy eddig még nem csatlakozott hozzá senki.

Anna tisztában volt vele, hogy nem felt