ELSŐ KÖTET

1
Amelyben az olvasó megismerkedik
történetünk hősével és hősünk szülőföldjével

Pikardia és Soissons határán, azon a vidéken, mely Île-de-France néven része volt királyaink ősi birtokának, egy észak-déli irányban elnyúló ötvenezer holdas erdő közepén búvik meg az I. Ferenc és II. Henrik telepítette hatalmas park árnyékában Villers-Cotterets városka, mely arról nevezetes, hogy itt látta meg a napvilágot Charles-Albert Demoustier, aki éppen törté­netünk kezdete táján írta aLevelek Émilie-nek a mitológiáról sorozatát, legnagyobb örömére a kor hölgyeinek, akik egymás kezéből tépték ki legfrissebb folytatásait.

A kisváros irodalmi hírnevét emelendő hadd tegyük hozzá - annál is inkább, mivel az irigyek nem átallják nagy falunak nevezni Villers-Cotterets-t, hiába van királyi kastélya és kétezer-négyszáz lakosa -, hadd tegyük hát hozzá irodalmi becsét emelendő, hogy két mérföldre fekszik La Ferté-Milontól, Racine szülőhelyétől és nyolc mérföldnyire Château-Thierrytől, ahol La Fontaine született.

Szögezzük le továbbá, hogy aBritannicus és azAthalie alkotójának anyja villers-cotterets-i volt.

De térjünk vissza a királyi kastélyra és a kétezer-négyszáz lakosra!

A palota, melyet I. Ferenc kezdett építeni (szalamandrás kövek emlékeztetnek rá), és melyet II. Henrik fejezett be (az ő monogramja a Medici Katalinéval egymásba fonódva Diane de Poitiers három holdsarlója közt látható), nos, ez a palota a lovagkirály és Étampes hercegné, jóval később pedig Louis-Philippe d’Orléans és a szép Montessonné szerelmi fészke volt, de az utóbbi herceg halála után jószerivel lakatlanná vált, mivel a herceg fia, Orléans-i Fülöp, vagy ahogy később nevezték, Égalité-Fülöp hercegi rezidenciából egyszerű vadászszállássá fokozta le.

Tudni való, hogy a villers-cotterets-i kastélyt és erdőt XIV. Lajos adományozta fivérének, a Monsieur-nek, amidőn Ausztriai Anna másodszülött fia nőül vette II. Károly nővérét, Stuart Henriettát.

Megígértük olvasóinknak, hogy a kétezer-négyszáz lakosról is ejtünk néhány szót; nos ők - ahogy az egy kétezer-négyszáz lelket számláló közösséggel lenni szokott - GYÜLEKEZET voltak, melybe tartozott:

1. Néhány nemes, aki környékbeli kastélyban töltötte a nyarat é